Most már vizsgálhatók a földikutyák élőhelyei
A National Geographic cikke szerint, a legújabb kutatások szerint a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb emlősei közé tartoznak a csak nemrég azonosított honos fajok: a délvidéki, a magyar és a szerémségi földikutya. A frissen azonosított állatok egy része már most a kihalás szélére sodródott.
Ugyanakkor egy, a természetvédelemben forradalminak ígérkező módszer került a kutatók kezébe a populációk folyamatos nyomon követésére: a HRAMN névre keresztelt, nagyfelbontású légi távérzékelési technológia, amellyel végre centiméteres pontosságú térképek készíthetők a földikutyák által alakított és karbantartott gyepekről. A geoinformatikai adatbázis betekintést enged az állatok rejtett birodalmaiba is.
Az említett fajok a pannon biogegográfiai régió bolygatlan gyepeihez kötődnek, kizárólagosan növényi táplálékot fogyasztanak. Nemcsak függnek az élőhelyüktől, hanem szabályozzák is a túrásukkal annak foltdinamikáját, szukcessziós folyamatait, növényi és azon keresztül rovarfajkészletét. Táplálékraktáraik tápanyagforrást, túrásaik növények megtelepedési és megújulási helyeit jelentik, így például a védett homoki nőszirom fennmaradását is elősegítik. A rovarok mellett a rájuk vadászó gyíkfajok életterét is fenntartják. Egykor a száraz gyepek sokfelé otthont adtak nekik, de a táj átalakulása, a gyepfeltörések, a mezőgazdaság terjeszkedése és a beerdősülés miatt élőhelyeik drámaian csökkentek.
A cikk szerint Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfajcsoportjának megóvása csak akkor lehetséges, ha pontosan ismerjük, hol, milyen számban fordul elő, ám ez a rejtett életmód miatt eddig szinte lehetetlen feladatnak tűnt. Emiatt még ma is tárnak fel apró, elszigetelt élőhelyeket.
A HRAMN technológiát korábban főként tájvédelmi és ökoszisztéma-monitoring célokra alkalmazták. A kutatók azonban most először próbálták ki kifejezetten földikutya-élőhelyeken.
