Összeomlani látszik a világ legnagyobb vízi biomasszája, a szardíniavonulás

Sajnos azonban az emberi tényező és a klímaváltozás ezt is felboríthatja. A dél-afrikai szardíniavonulás május és július között zajlik: ilyenkor a szardíniák milliói indulnak szaporodni az Agulhas-part hűs vizeibe, majd vonulnak végig Dél-Afrika keleti partja mentén. A jelenség elsősorban KwaZulu-Natal és a Wild Coast térségében figyelhető meg. Szerelmi táncuk nemcsak elképesztően látványos, hanem fontos táplálékforrás is a ragadozó élőlények számára. A több millió egyedet számláló biomassza a víz hőmérsékletét veszi alapul, ami ilyenkor 21 °C alá süllyed, ez pedig kedvez a szardíniák ívási szokásainak. A hűvösebb vízben ugyanis több plankton található, így a szaporodás mellett a táplálkozásukat is befolyásolja ez az időszak. Emellett a meleg áramlatok a szardíniák által preferált hűvösebb vizek felé sodorják őket, ahol aztán hónapokig maradnak, szaporodnak és táplálkoznak. A szardíniavonulás az elmúlt évtizedekben többször is elmaradt. Ha a veszélyeztetett fajok mellett azt is figyelembe vesszük, hogy bizonyos fajok több ezer kilométert „utaznak” vonuláskor, a jelenség még fontosabbá válik. Például a hosszúszárnyú bálnák a Déli-óceán mélyéről indulnak, és 8000 km-es oda-vissza útjukat úgy időzítik, hogy időben megérkezzenek az eseményre. Az itt élő indiai púpos delfinek és a trópusi bálnák is fontos szerepet kapnak a vonulás során. A rengeteg idegyűlt faj sebezhetővé válik, túlhalászás fenyegeti őket, nem beszélve az orvvadászokról.

A szardínia túlhalászása komoly probléma. Az idesereglett fajok zsákmány nélkül maradnak, ez kockára teheti a túlélésüket, ami megdönthet egy fontos ökoszisztémát. Ha pedig a csomaghoz hozzáadjuk az éghajlatváltozást és a melegedő óceánokat is, a szardíniavonulás jövője több mint bizonytalan. 2018-ra a vonulás teljes biomasszája a 2002-es csúcsnak kevesebb mint a negyedére esett vissza. Manapság a szardínia egyre inkább az év későbbi részében jelenik meg, ha egyáltalán megjelenik. Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy amióta a szardíniavonulást először – csaknem 100 évvel ezelőtt – dokumentálták, a szardínia első érkezési dátuma évtizedenként 1,3 nappal csúszott 1946 és 2012 között. Ez pedig egybeesik a meleg vízáramlatok pólusirányú eltolódásával. Mindenesetre vannak pozitív változások, például a halászatban. A szardínia fontos kereskedelmi halfaj Dél-Afrikában. Miután az 1960-as évek közepén rohamtempóban csökkenni kezdett a kifogott szardínia mennyisége, az ágazat megváltoztatta halászati ​​stratégiáját, és kisebb szemű hálókat használtak, amelyekkel inkább szardella halászata volt a cél. A következő 25 évben a szardella uralta a fogásokat, lehetőséget adva a szardíniapopulációk felépülésére. Vannak tehát pozitív lépések, mégis kongatják a vészharangot. A szakértők szerint a veszélyeztetett tengeri emlősök egyedszámát nagyban befolyásolják a hőhullámok, és egyre több a szokatlan pusztulás. Egyre gyorsabban történik egyre többféle esemény, és ez az a pont, amikor már akár kihalásokat is dokumentálhatnak.