Rekordméretű korallpusztulás történt a Nagy-korallzátonyon
Az Ausztrál Tengerkutató Intézet 1986 óta évente méri a korallborítottságot, vagyis azt, hogy egy-egy zátony felszínének hány százalékát borítja élő korall. A legújabb jelentés szerint 2024-ben tömeges korallfehéredés zajlott, majd két ciklon és árvizek következtében az egész zátonyrendszerre kiterjedő visszaesés történt. A 124 vizsgált zátony közel felének térségében csökkent a korallal borított terület, egyes esetekben akár 70 százalékos volt a pusztulás. A felmérés szerint a Nagy-korallzátony mindhárom fő régiója jelentős veszteséget szenvedett el 2025-ben.
A kutatók szerint a zátony megóvása elsősorban Ausztrália feladata, de végső soron az emberiség közös felelőssége. A 2024-es tömeges korallfehéredés egy világméretű válság része. A jelenség a 2023-ban az északi féltekén tapasztalt hőhullámokkal indult, és az amerikai NOAA szerint ez volt a negyedik globális korallfehéredési esemény. Az elmúlt 12 hónapban pedig a világ korallzátonyainak több mint 84%-át érte olyan hőstressz, amely korallfehéredést okozhat. Ezáltal a mostani esemény a valaha mért legkiterjedtebb.
Ahogy az óceánok egyre több hőt nyelnek el a klímaváltozás miatt, a tengeri hőhullámok hosszabbak és intenzívebbek lesznek. Ha a korallok túlmelegednek, elvesztik azokat az algákat, amelyek a színüket és a tápanyagaikat biztosítják; tartós stressz esetén éhezni kezdenek, majd elpusztulhatnak.
