Rendkívül mérgező, mégis több ezer tonna kerül ki belőle évente a természetbe
Mégis évente több mint 44 000 tonna ólom kerül ki a természetbe az Európai Unió területén vadászati, sportlövészeti és horgászati tevékenységek révén - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Bár az ólom használatát már rég betiltották a benzinben, festékekben és vízvezetékekben - hiszen az emberekre gyakorolt hatások közvetlenek és egyértelműek voltak ebben az esetben -, a természetben történő felhalmozódása továbbra is súlyos problémát jelent.
Két madárcsoport esetén régebb óta egyértelmű tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre az ólom toxikus hatásáról. Az egyik a táplálékláncban magasan elhelyezkedő ragadozómadarak, amelyeknél a biológiai felhalmozódás jelent veszélyt, valamint a vizes élőhelyeken táplálkozó récék, ludak, hattyúk és búvárok, amelyek tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben lévő ólomsöréteket és horgászati eredetű, elveszett ólmokat.
2021 januárjában az EU törvénybe iktatta az ólomtartalmú sörétes lőszerek használatának tilalmát a vizes élőhelyeken és azok környékén. Az Európai Bizottság felismerte, hogy az ólom továbbra is jelentős kockázatot jelent, ezért felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget, hogy dolgozzon ki egy átfogóbb korlátozási javaslatot az ólom használatára vonatkozóan. Ez magában foglalja az ólom szabadtéri lövészetben és horgászatban történő használatának és értékesítésének korlátozását. Az ECHA az ólom vadászatban, sportlövészetben és horgászatban való használatának korlátozását javasolta. A javasolt korlátozás eredményeként a bevezetését követő 20 év alatt körülbelül 630 000 tonnával csökkenhet az ólomkibocsátás.
Jelenleg az Európai Bizottság egy korlátozási javaslat kidolgozásán dolgozik, amelyet az uniós tagállamok, az Európai Tanács és az Európai Parlament fog megvitatni és felülvizsgálni. Az MME azt írja, évente 1 millió madár pusztul el ólommérgezés miatt Európában, köztük olyan ikonikus fajok, mint a parlagi sas, a szakállas saskeselyű és a rétisas. Például egy 2017-ben elpusztul 22 éves parlagi sas májában magas (7,28 mg/kg) ólom-koncentrációt találtak. Ez a mérgezés is felhívja a figyelmet arra, hogy a vadászatok következtében hatalmas mennyiségben természetbe kerülő, és a táplálékláncban feldúsuló ólomsörét mekkora környezeti kockázattal jár.
Az ólomtartalmú horgászsúlyok és lövedékek a talajba és a vízbe kerülve felhalmozódhatnak, károsítva az ökoszisztémákat és a táplálékláncba továbbjutva állat- és emberegészségügyi kockázatot jelenthetnek. A Cambridge Egyetem és a Leibniz Intézet kutatásai szerint az ólommérgezés miatt kb. 55 000 ragadozómadár hiányzik az európai égboltról, mivel a vadászatok során megsebzett és nem begyűjtött tetemek és ólommal szennyezett zsákmány elfogyasztása halálos lehet számukra. Az ólomtartalmú lőszerekkel elejtett vadakban található maradvány-ólomtartalom, illetve az ólomtartalmú lőszerek, ólomnehezékek vagy műcsalik otthoni készítése káros hatással lehet az emberi egészségre. Az ólomsörét madarak általi felvételével - annak zúzógyomorban történő kopásával - a madarak testében a felhalmozódott ólommennyiség megnövekszik, ezért fogyasztásuk komoly egészségügyi kockázattal járhat.
A jelenlegi kibocsátásokat feltételezve a következő 20 év során megközelítőleg 876 000 tonna ólom kerül majd a környezetbe. Az ólommal szennyezett vadhúsok fogyasztása a gyermekeket is érinti, a becslések szerint évente 1 millió gyermek van kitéve az ólommérgezés veszélyének Európában a vadon élő állatok húsának fogyasztása révén.
Az ólom károsítja a gyermekek agyi fejlődését, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a krónikus vesebetegség és a magas vérnyomás kockázatát, valamint termékenységi problémákat is okozhat. A vadászat során elejtett állatokból származó ólomszennyezett húst nemcsak emberek, hanem háziállatok is elfogyasztják, így kutyák és macskák is veszélyben vannak.
