A rovarok szerepe felbecsülhetetlen az emberiség fennmaradásában
A rovarok 480 millió éve vették birtokba a szárazföldi élőhelyeket, majd földtörténeti időkön átívelő, szorgos munkájuk révén olyanná formálták bolygónkat, hogy később a mi őseink is megjelenhettek rajta. A közel félmilliárd éves folyamat azonban megszakadni látszik, mert csupán néhány évtizede az emberi civilizáció öngyilkos kísérletbe fogott azzal, hogy riasztó ütemben kezdte leradírozni őket a Föld színéről.
Ha megszűnne a méhek – és más rovarok – általi beporzás a bolygónkon, akkor a jelenlegi ökoszisztéma összeomlása az emberi civilizációnkat is maga alá temetné. Pedig a beporzás csupán egyetlen tényező az apró segítőink által végzett létfontosságú tevékenységek sorában. A rovarok – melyek a ma élő állatfajok legalább 90%-át teszik ki – beporzó tevékenységük révén hosszú évmilliók óta fenntartják a növényvilág változatosságát, nélkülözhetetlen elemeivé váltak a táplálékláncnak, a lebontási folyamatoknak és a termékeny talaj kialakulásának.
A rovarok eltűnése nagy csapást mérne a tavak és más felszíni vizek minőségére is, hiszen óriási mennyiségben dolgozzák fel az egyébként gyorsan felhalmozódó, bomló, szerves anyagokat. A rovarok szerepe felbecsülhetetlen a magasabb rendű élőlények fennmaradása szempontjából, hiszen változatos táplálékforrást jelentenek. Ha a beporzó rovarok eltűnnének, ez hátrányosan érintené az emberi táplálékként termelt növényfajok 75%-át, ezért élelemforrásaink beszűkülnének. De ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen emellett a Föld összes virágzó növényfajának legalább háromnegyede kipusztulna, mivel nem tudnának magot érlelni a beporzók segítsége nélkül. Már csak ennek okán is összeesne a tápláléklánc, és komoly kihalási hullám venné kezdetét.
A Föld rovarfajainak 40%-a mutat jelentős állománycsökkenést, egyharmaduk súlyosan megritkult. Kihalásuk üteme riasztó. Nyolcszor gyorsabb, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké. Egy 2021-es felmérés alapján – amely a repülő rovarok számát vizsgálta – Angliában számuk 2004 óta 65%-kal fogyatkozott. Magyarországon egy – a 60-as években elkezdett, bő 40 évig tartó – lokális erdészeti vizsgálatban a fénycsapdázott lepkék egyedszáma nagyjából 80%-kal csökkent.
