Súlyos vízügyi problémákkal küzd Görögország
A tervekkel kapcsolatban még kevés a konkrétum, mivel az eddig bejelentett befektetések a végrehajtásra előirányzott 5,8 milliárd eurós összegnek csak csekély hányadát fedik le. A klímaváltozás Európa más mediterrán országaihoz hasonlóan Görögországot is jelentős feladatok elé állítja.
A becslések szerint 2050-re az országban átlagosan 2 Celsius-fokkal lehet melegebb a mostaninál, a csapadék mennyisége pedig akár 10–30%-kal is lecsökkenhet. Emiatt a következő 20 évben a görög területek közel 30%-a elsivatagosodhat. Ez különösen azért lehet nagy probléma, mert az országban az ivóvíz 40%-a a talaj vízzáró rétegeiből származik. E jövőbeli nehézségek többsége már jelenleg is érzékelhető.
Az elmúlt 3 évben például 50%-kal csökkentek az ország messze legnagyobb népsűrűségű (a lakosság közel 40%-ának otthont adó) Attika régió víztartalékai, és a főváros 4 fő tározójában már csak mindössze 2 évre elegendő víz maradt. A görögök a felhasznált víz 80%-át öntözésre fordítják, ám a mennyiség precíz megállapítása nem egyszerű feladat, mivel annak 35,6%-áról nincsenek pontos információk.
A becslések szerint a szivárgás és a lopás okozta veszteségek akár az 50%-ot is elérhetik, szemben az Európai Unióban mért 23%-os átlaggal. Ráadásul jelenleg csupán a szolgáltatók mintegy 42%-a tud megfelelő módon adatot szolgáltatni a vízhasználatról. A programra összességében 5,871 milliárd eurót fordítanának, elsősorban uniós forrásokból.
