A tavalyi rekord után 2025-ben is tovább erősödött a magyarországi kerecsensólyom-állomány
A kerecsensólyom fajmegőrzési programban résztvevő természetvédelmi szakemberek a korábbi évekhez hasonlóan, idén is február elejétől ellenőrizték a kerecsensólymok fészekfoglalását, illetve később a fiókák számát. Országosan 212 fészket foglaló párt sikerült felderíteni, 12 párral többet mint 2024-ben. Ezen párok közül 184 nevelt fiókát, héttel több mint tavaly, ezzel arányosan a fiatal kerecsensólymok száma is emelkedett, a tavalyi évhez képest 40-nel, 2025-ben elérve az 570-et.
Országosan egy évtizedes megtorpanás után már harmadik éve mutat újra állománynövekedést a faj, amely egy különösen értékes eredmény, hiszen a kerecsensólyom világviszonylatban csökkenő populációval rendelkezik. A magyarországi számok a természetvédelemben dolgozó szakemberek elhivatottságát és kiemelkedő munkáját is tükrözi.
A 2025-ös megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg Magyarországon 212-235 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya. A megfigyelt kerecsensólyom-párok átlagosan 3,1 fiókát neveltek idén fészkenként, amely megfelel a sokéves átlagnak. A LIFE SakerRoads projektben az állomány szoros monitorozása mellett, a fiatal madarak kóborlásának és mortalitásának vizsgálata is zajlik, mely szintén kiemelt fontosságú a kerecsensólyom védelme szempontjából. Ennek érdekében, a tavalyi évhez hasonlóan, az MME szakemberei 2025-ben is folytatták a faj GPS-alapú nyomkövetését, amely során idén öt mintaterületen, összesen 47 fiatal madárra került műholdas jeladó. A megfigyelések célja, hogy pontosabb képet kapjanak a pusztulás okairól és azok állományra gyakorolt hatásáról. Idén, a fiatal madarak nagy része a kirepülést követő időszakban is Magyarországon maradt a kedvező táplálkozási viszonyoknak köszönhetően.
ž
Az ország több részén megerősödött mezei pocok állomány optimális táplálékot jelentett a fiatal madarak számára. Az MME azt írja, cikkük írásakor a két év alatt megjelölt 69 példányból 37 madár (54%) van még biztosan életben, 24 példány (35%) elpusztult, két madarat (3%) illegálisan befogtak Egyiptomban és Líbiában, hat madárról (9%) pedig hosszabb ideje nincs információ. Az eltűnt madarak közül három példány Oroszország és Ukrajna háborús övezetében tartózkodott, ahol a GSM és GPS hálózatok zavarása miatt a jeladó nem tudja elküldeni az adatait. A többi három eltűnt madár utolsó pozíciója szintén külföldről (Lengyelországból, Romániából és Görögországból) jött.
A biztosan életben lévő madarakból jelenleg 27 Magyarországon, 4 Romániában, 3 Szerbiában, valamint 1-1 madár Olaszországban, Albániában és Algériában tartózkodik. A jeladós madarak nyomkövetésének köszönhetően az összes biztosan elpusztult példány teteme megkerült, ami kiemelkedő eredménynek számít. A szakemberek az elhullott egyedekből vett mintákat bevizsgálják, így a korábbiaknál jóval részletesebb képet kaphatnak a pusztulás okairól, ami elősegíti a jövőbeni célzott fajmegőrzési intézkedéseket, hogy a világszinten csökkenő kerecsensólyom állományt Magyarországon sikerüljön
