Tizedik éve alkalmaz őshonos állatokat a Palics-Ludas Közvállalat az élőhelyek revitalizációjára
Kanalas réce, bíbic, gólyatöcs - ezek a madarak is jól érzik magukat a vízibivalyok által revitalizált területeken a Ludasi-tónál. Az állatok már egy év alatt jelentős eredményt tudnak elérni egy adott területen a nádas visszaszorításával az élőhelykezelés szempontjából.
Szekeres Ottó, természetvédelmi őr, Palics-Ludas Közvállalat: „A tocsogóban táplálkozó madárfajok azok, amik a célfajok voltak. Piroslábú cankó, gólyatöcs, bíbic, ami mindenhol elkezdett költeni az ilyen módon kezelt területeken, azonkívül gyanítjuk, hogy a sárszalonka is visszatért mint költőfaj. Táplálkozóterületként, ami érdekes, Ludason a kanalasgémek használják ezeket a vizes területeket, és ők is elkezdtek azóta költeni bent, a Ludasi-tó nádasában. Minden évben előfordulnak ritkaságok, mint a batla, pásztorgém, bütykös ásólúd jelenik meg most már rendszeresen a területen, de Szerbia elsőként regisztrált fehérfarkú lilebíbicet is ezeken a területeken.”
A Palics-Ludas Közvállalat szakemberei gépekkel is próbálták korábban az élőhelyeket revitalizálni, azonban a leghatékonyabb megoldásnak az őshonos állatok bevetése bizonyult. A madárvilág mellett más élőlényekre is pozitív hatással van a környezet kezelése.
„Amit a helyi emberek is észrevesznek, és sűrűn kapunk dicséretet érte, ahogy megnyílt a nádas és majdnem a nyílt vízfelületekkel összekapcsolódnak itt ezek a sekély tocsogók, így aztán a pontyok ívása ezeken a területeken zajlik. Azt mondják a 30, 40, 50 évvel ezelőtti állapotok voltak ilyenek, hogy kijöttek ezek a szép nagy pontyok ívni ide, a területre, aztán ez nyilván magával vonz egy csomó madarat, ami ezekkel táplálkozik.”
Minden évben van szaporulat is. Ez a szürke marhák esetében szinte száz százalékos, míg a bivalyoknál 80 százalékos az eredmény. Az állatok szerepet játszanak az oktatásban és az őshonos állatok genetikai állományának megőrzésében is az élőhelyek revitalizációja mellett.
