Útra kelnek a vándormadarak

A nyár végével elkezdődött a vándormadarak vonulása. Egyes fajok nemritkán 10–20 ezer kilométeres utazásra vállalkoznak, de az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység őket is negatívan érinti.

Folyamatos vándorlásban vannak a költöző madarak. A számunkra is látványos madárvonulás, a fecskék eltűnésével és a ritkább északi fajok megjelenésével, szeptember közepén indul.

A madarak életében a több ezer kilométeres utazás egy veszélyes vállalkozás, ezért ha a körülmények kedveznek, előfordulhat, hogy költőhelyeiken maradnak.

Hulló István, biológus: „Ha van elég táplálék és nincs túl hideg, akkor nem vonulnak a mediterránra, nem vonulnak Afrikába, hanem maradnak a Kárpát-medencében. Nagyon látványos, ami a vadludakkal történt az utóbbi években: nem fagynak be a vizeink, az a néhány felszíni, ami még van, mocsarak, folyók, és táplálékbőség van - nem takarja a szántóföldjeinket hó, nem fagy meg, ezért óriási tömegek vannak jelen.”

Vajdaság északi részén eddig nagyjából 300 madárfajt regisztráltak, ennek kétharmada őszi-tavaszi vonuló. A költözési ösztön a madarak génjeibe van írva. Visszaköltözéskor pedig olyan hormonális változások indulnak be, amelyek a párzási időszakot vezetik be. Az elkövetkező időszakban a szemfülesek, a vörösbegyek vonulását figyelhetik meg, hamarosan pedig megérkeznek a vadludak is, a cinegék pedig az erdőkből a kertekbe költöznek.

„Nagyon jellegzetes vándormadarak, az előbb említett, északról érkező, nagytestű madarak, a darvak, illetve vadludak, vadrécék. De azt is hozzá kell tenni, hogy például itt a nádasban rengeteg apró madárfaj él, amiről mi nem is tudunk, a vonulás éjszaka zajlik általában és nagyon magasan, tehát nem is látjuk” - tette hozzá Hulló István biológus.

Hulló István elmondta, a Kárpát-medence vizes élőhelyei megszűnőben vannak, ezért a vízi madarak élőhely híján nagy bajban vannak és elkerülik ezt a vidéket. Vizes élőhelyek mesterséges fenntartásával, vízpótlással a probléma orvosolható lenne.