Veszélyben a böjti réce!
A cikkben az áll, hogy a korabeli vadászati irodalom szerint a böjti réce a múlt évszázad elején még a 3. leggyakrabban vadászott récefajnak számított a tőkés- és csörgő réce után.
A Magyarországon előforduló madárfajok névjegyzékének 1960-as és 1984-es kiadásai gyakoriságánál fogva még nem tartalmaztak számszerű becslést a faj magyarországi költőállományáról. A legutolsó, 2008-ban megjelent nomenklatúra 1200-1500 párra becsülte az ezredforduló magyarországi költőállományát. Ezzel szemben a 2021-ben megjelent Magyarország madáratlasza már 500-700 párra tette a költőpárok számát a 2013-2018 között végzett kiterjedt felmérések alapján.
A költőállomány csökkenése maga után vonta a vadászati törvény módosítását is. A böjti réce 2004-ig szerepelt a lőhető récefajok között, ekkor a magyar költőállomány gyors csökkenése miatt a magyar vadászati törvény beszüntette a faj vadászatát. 2008-tól a védett, 2012-től már a fokozottan védett fajok között tartják számon.
A böjti réce jelenlegi, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100.000 Ft (körülbelül 255 euró).
A költőállomány pontos becslése igen nagy kihívást jelent a szakemberek szerint. Egyrészt az utóbbi évek csapadékviszonyaira jellemző szélsőségek miatt igen nagy különbség mutatkozik a böjti réce fészkelésére alkalmas vizes élőhelyek számában az egyes évek között. Másrészt a faj jellegzetes élőhelyigénye és a költési időszakban mutatott rejtőzködő életmódja miatt igen nehéz a költés kimutatása a fészkelőhelyeken. Ezeken a jellemzően sekély vizű, sűrű és magasra felnövő vegetációval rendelkező élőhelyeken csak a legritkább esetben kerülnek szem elé a fiókás családok. A legtöbb esetben csak a madarak – különösen a párok és a magányos ún. őrgácsérok – költési időben történő jelenlétéből következtethetünk a faj potenciális fészkelésére.
A böjti réce teljesen elhagyja a Kárpát-medencét a téli időszakban. Az első példányok február végén és március elején jelennek meg. Ezt követően szinte „berobbannak” a Kárpát-medencébe, a legtöbb vizes élőhelyen nagy eséllyel találkozhatunk vele a március-áprilisi vonulási időszakban.
A költési időszak jellemzően májustól júliusig tart. Augusztusban már kezdetét veszi a gyülekezési időszak, szeptember folyamán pedig a legtöbb példány már el is hagyja a Kárpát-medencét.
2025-ben a tavaszi vonulás jelentős csúszást mutatott, az első példányok mintegy kéthetes késéssel érkeztek meg. A kiterjedt felmérés eredményei alapján a 2025. évben 282–340 pár böjti réce költését feltételezték Magyarországon. E költési adatok túlnyomó többsége – a fentebb is említett felmérési nehézségek miatt – csupán felnőtt madarak potenciális költőhelyen történő megfigyelését jelenti a költési időszakban. Jól szemlélteti a költőállomány felmérés nehézségeit, hogy a kiterjedt monitoring ellenére csupán 14 helyszínen sikerült fiókás családot megfigyelni az egész országban.
A böjti réce Magyarországon fészkelő állományának nagy része a Dunától keletre, az Alföld sekély vizű, növényzettel sűrűn borított vizes élőhelyein költ. A 2025. évi felmérés során a költőpárok csupán 10%-a (31–35 pár) került elő a Dunántúlon. Az Alföldön a legerősebb költőállomány Hajdú-Bihar vármegyében, a Hortobágyi Nemzeti Park vizes élőhelyein található. A vármegyében felmért költőpárok az országos állomány mintegy felét (49%) jelentik.
Bár a legutolsó, hivatalosan publikált becslés 2021-ben még 500–700 párra tette a böjti réce Magyarországon fészkelő állományát, az Európai Bizottság számára készült 2025. évi ún. országjelentésben az MME Vízimadár-védelmi Szakosztályának javaslatára már 300–700 pár szerepelt a faj magyarországi költőállományaként. Ugyanis az utóbbi évek szárazsága – különösen a 2022. évi történelmi aszály – fényében indokoltnak vélték, hogy az élőhelyvédelmi irányelv alapján hatévente leadott országjelentésben a legutóbb becsült állomány alsó határát még lentebb vigyék. A 2025. év szárazság tekintetében alig maradt el a 2022. évi rekord aszálytól, így a mostani országos felmérésen kapott 282-340 páros eredmény alátámasztja a szakosztály véleményét az országjelentés állománybecslésével kapcsolatban.
A Hortobágyi Nemzeti Park területén található, még viszonylag erős költőállomány jól mutatja, hogy a vizes élőhelyek nagyléptékű helyreállítása a böjti réce fennmaradása szempontjából is mennyire kiemelten fontos. A szakemberek szerint a jelenlegi klímatrendek alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a 2025. esztendőben tapasztalt csapadékhiány pár évtized múlva egy teljesen átlagos évet jelent majd Magyarország időjárásában.
