Veszélyben a világ beporzói

Idén drámaian megnőtt a téli elhullás világszinten: a korábbi 10-20 százalék helyett már 51 százalékos veszteségről számolnak be a szakemberek. A baj nem kíméli a vajdasági méhészeket sem.

Évről évre nehezebb helyzetbe kerülnek a méhészek. Az alacsony áron eladott hamis méz, a faritkítás, a száraz, csapadék nélküli időjárás és a méheket sújtó betegségek mind-mind problémát okoznak a környéken, panaszolta Csincsák Norbert szabadkai méhész. „Amikor kivisszük a méheket, teszem azt, olajrepcére, öt kilométeres körön belül több olajrepcetábla is található és fel szoktuk venni a kapcsolatot a környéken lévő tulajdonosokkal, de nem mindenki értesít minket, illetve ha permeteznek is, nem mindig tudjuk pontosan, hogy milyen permetszerrel, hogy az milyen mértékben ártalmas vagy nem ártalmas a méhekre.”

A megszokott októberi, novemberi fagyok hiánya miatt a méhek a kései virágokról is hordták a kaptárakba a pollent, amit nem tudtak megfelelően feldolgozni. Holló Antal méhész a károk csökkentése érdekében igyekszik több helyre kihelyezni kaptárjait, hogy ezzel segíteni tudja a veszteséges méhcsaládokat.

„Ahol voltak a méheink, egyik helyen 10 alatt van az elhullás, a másik helyen 10 fölött és a harmadik helyen körülbelül az a 30-40 százalék is elhullott, de épp ez a probléma, hogy ott nem volt elég virágpor. A méhek nem bírták magukat felhizlalni.”

Tavasszal több kultúrnövény növényvédelme is érintheti a méheket, különösen akkor, ha virágzás idején történik a permetezés.

Bognár Pásztor Hajnalka, mezőgazdasággal megbízott tag, Szabadka VT: „A legnagyobb gondot okozták a neonikotinoidok csoportjába tartozó rovarölők, mivel volt egy olyan tulajdonságuk, hogy terjedtek a növényekben, itt a napraforgóra gondolok leginkább. A védekezés során, amikor is a talajlakó kártevőket védték magcsávázással, észrevették, hogy ugyanaz a szer megjelenik a pollenben is kismértékben természetesen, de mivel a napraforgó a méhek által látogatott növény, így nagyon nem hatott pozitívan a méhek egészségére, de a méhek elhullását komplex problémaként kell, hogy kezeljük.”

A méhek, illetve a beporzók, nekünk és értünk dolgoznak, nélkülük óriási anyagi veszteségekkel számol a mezőgazdaság - hangsúlyozta Hulló István. A biológus továbbá az újvidéki egyetem kutatására is felhívta a figyelmet, amely szerint Vajdaságban korábban 230-240 beporzó faj élt, amelyből a mezőgazdasági területeken mára csupán 8 faj tudott fennmaradni.

Hulló István biológus: „Vajdaságban is kiszámolták, hogy évi 200 millió eurót termelnek a méhek, mindenféle gyümölcsöt és egyéb növényt beleszámítva. Ez azért elég jelentős. Ezt a pusztulást, hogy megakadályozzuk, be kellene szabályozni és támogatni a termelőket, hogy legyen méh, hogy legyen méhlegelő, hogy legyenek vadnövények, legyenek olyan élőhelyek, ahol el tudnak lenni, ahol szaporodnak, mert nemcsak a méhek a beporzók, a hártyásszárnyúak, hanem lepkék, különböző rovarfajok.”

Szerbiában már szigorúbb szabályok vonatkoznak a permetezésre: virágzó növényeket csak akkor lehet kezelni, ha előtte értesítik a méhészeket, és csak engedélyezett, méhkímélő szereket használhatnak a termelők – tette hozzá a szakember. Az pedig már más kérdés, hogy ki milyen módon tartja be a szabályokat.