135 ezer hirosimai atombombának megfelelő atomtöltet van szerte a világon
Ez több mint 135 ezer hirosimai atombombának felel meg, úgyhogy reméljük, nem vetik be őket, és véletlenül se robbannak fel. Utánanéztünk, minek a világnak ennyi atomfegyver.
Az ukrajnai háború kitörése óta megy a találgatás, hogy Oroszország bevethet-e nukleáris fegyvereket Ukrajnában. Az Egyesült Államok a háború eleje óta ezzel a szándékkal vádolja Moszkvát, míg Vlagyimir Putyin többször is arról beszélt, nem áll szándékában nukleáris fegyvereket bevetni, de nem vetette el annak a lehetőségét, hogy ha szükség lenne rá, megtenné.
Ezért is lehet érdekes, hogy mennyi atomfegyver is van a világon, hiszen, ha az orosz fél atommal támadna, nyilván nem maradna el a válaszcsapás sem, ilyen esetben pedig atomháború alakulhatna ki a világon, azt pedig már számos filmben láttuk, hogy ez milyen apokalipszishez vezetne.
Az atomtöltetek növekedéséhez a világon éppen az ukrajnai háború járult hozzá a leginkább, hiszen félelemből és a „felkészülés” miatt számos ország szerzett be egyre többet.
„Pakisztán, Oroszország, Kína, India és Észak-Korea 2022-ben mind növelte robbanófej-készleteit, ami 136 darabos növekedést eredményezett, vagyis egy év alatt 9440-ről 9576-ra növekedett az atomtöltetek száma” - mondta Hans M. Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetsége Nukleáris Információs Projektjének igazgatója. Ez a használható robbanótölteteket jelenti, a kivonásra szántak további háromezret jelentenek világszerte. A becslések szerint a szavatosságuk lejárta miatt megsemmisített robbanófejek száma elenyésző, és ha a beszerzés ilyen ütemben folytatódik, akkor a hidegháború óta először nem csökken vagy stagnál, hanem nő majd az atomfegyverek száma a világon. A nukleáris robbanófejek száma 1986-ban tetőzött, amikor több mint 70 000 volt a világon összesen.
A bejelentések szerint egyetlen atomfegyverrel rendelkező ország sem akar csatlakozni az ENSZ nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződéséhez. Ez azt jelenti, hogy Kína, Franciaország, India, Izrael, Észak-Korea, Pakisztán, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is elutasította, hogy aláírja a dokumentumot. Ukrajna viszont az 1994-es budapesti memorandum után nemzetközi felügyelet mellett leszerelte a területén maradt, de általa nem kontrollált szovjet nukleáris fegyvereket, aláírta az egyezményt, és nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel.
Ez azt jelenti, hogy a szakintézmények és szervezetek figyelmeztetése semmit sem ér. Oroszország például atomfegyvereket telepített a szomszédos Fehéroroszországba. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy a fehérorosz légierő képessé vált nukleáris robbanótöltetek bevetésére. Emellett a fehérorosz hadsereg nukleáris rakéták indítására alkalmas Iszkander-M komplexumot is kapott. Elmondása szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére, és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Fehéroroszország határai közelében. Az orosz védelmi miniszter szerint az is fokozza a válság terjedését, hogy Finnország belépett a NATO-ba.
Egyébként Oroszország rendelkezik a legnagyobb atomtöltet-készlettel, ugyanis 5889 robbanófeje van. 2014 óta pedig Moszkva egyre gyakrabban „említi meg”, hogy van atomfegyvere. Viszont éppen az ukrajnai háború kitörése előtt két hónappal jelentette ki az öt atomnagyhatalom, vagyis az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Franciaország és Oroszország, hogy „a nukleáris háború nem nyerhető meg, és nem szabad soha lefolytatni”. Aztán Moszkva megtámadta Kijevet, és az atomretorika is változott.
A mai atomfegyverek egyébként Teller Ede és Stanislaw Ulam elképzelései alapján működnek, és lényegük, hogy a hasadási reakció következtében óriási mértékű energia szabadul fel. A taktikai atomfegyvereket harctéri használatra tervezték, nagy tank- és csapatformációk ellen. A taktikai fegyverek kevesebb mint 1 kilotonnástól 50 kilotonnásig terjedhetnek, ami azt jelenti egy fegyvernek nagyobb pusztító ereje lehet, mint a Hirosimánál bevetett atombombának, amelynek 15 kilotonnás volt az ereje.
De mit jelent ez? Mi történne, ha bevetnének például egy 20 kilotonnás robbanóanyagot. A becslések szerint a robbanás több mint másfél kilométeres körzetben lerombolná a legtöbb épületet, és még a majdnem öt kilométerre levőket is károsítaná. A robbanás több mint 4 kilométeres körzetben égési sérüléseket okozna, a sugárzás pedig másfél kilométeres körzetben halálos lenne, míg a kezdeti atomvillanás súlyos szemkárosodást, de akár vakságot is okozna. A robbanás által keltett lökéshullám tüdő- és hallássérüléseket, belső vérzést okozna. Amennyiben a detonáció a felszín közelében történne, a robbanás sok részecskét a magasba emelne, amelyek radioaktív felhőt hoznának létre, ezt pedig a szél ide-oda fújhatná, a részecskék pedig voltaképpen bárhová hullhatnának, ami később daganatos megbetegedéseket okozhatna. Nagyobb robbanás esetén a részecskékből összeálló felhő akár klímaváltozáshoz, az átlagos hőmérséklet jelentős, akár 20 Celsius-fokos csökkenéséhez is vezethetne.
És mit tegyünk, ha tényleg robban az atombomba? Az epicentrumban levőknek nem kellene gondolkodniuk a túlélésen, nekik esélyük sem lenne, de a robbanástól távolabb levők megúszhatják, ha találnak egy jó búvóhelyet. Ilyen lehet valamilyen ablak nélküli helyiség (az ablakokat eleve kerülni kell a szilánkok és az esetleges lökéshullámok miatt), de végső esetben egy szekrény is megteszi, vagy ahogy Indiana Jonestól láttuk, egy hűtőben is meghúzhatjuk magunkat. Fontos az arc és a szemek védelme, de a hőtől is meg kell védeni a testet, a robbanás után viszont a sugárzással szennyezett ruhától nem árt megszabadulni, és mihamarabb megfürödni, már ha van rá lehetőség. A robbanást követően semmilyen szabadon, védelem nélkül maradt élelmiszert nem szabad megenni, a csomagolt vagy konzervélelmiszerek viszont ehetők maradnak.
Nem véletlen, hogy tudósok számos szimulációt végeztek erre, hiszen a sok atomtöltet és az ukrajnai háború félelemmel nem csak az átlagembereket tölti el félelemmel. Abban viszont egyelőre a politikusok, a tudósok és voltaképpen mindenki egyetért, hogy a legjobb megoldás nem az lenne, hogy mindenki három napi hideg élelmiszerrel és takaróval jár állandóan, hanem ha nem is kerülne sor atomcsapásra.
