Az intézmények és a jólét kapcsolatát kutatták az idei közgazdasági Nobel-díjasok

A Svéd Tudományos Akadémia indoklása szerint a díjazottak innovatív kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy mi befolyásolja hosszú távon az országok gazdasági jólétét. Innovatív kutatásuk betekintést ad az intézmények jólétre gyakorolt befolyására, amellyel bizonyítják, hogy a demokrácia és az inkluzív intézmények támogatása alapozza meg a gazdasági jólét felé vezető utat. Arra is rámutattak, hogy a gyenge jogállamisággal rendelkező társadalmak és a lakosságot kizsákmányoló intézmények nem generálnak növekedést vagy változást, hogy a dolgok jobbra forduljanak.

A díjazottak kimutatták, hogy az országok jóléte közötti különbségek egyik magyarázata a gyarmatosítás idején bevezetett társadalmi intézményekben rejlik. A befogadó intézményeket gyakran vezették be azokban az országokban, amelyek gyarmatosításukkor szegények voltak, ez pedig idővel általában jólétben élő lakosságot eredményezett. Ez egy fontos oka annak, hogy az egykor gazdag gyarmatok miért szegények, és fordítva.

Megállapították azt is, hogy egyes országok a kizsákmányoló intézmények és az alacsony gazdasági növekedés csapdájába estek. Az inkluzív intézmények bevezetése hosszú távon mindenki számára előnyökkel járna. Eközben a kizsákmányoló intézmények a hatalmon lévőknek biztosítanak hasznot rövid távon, és mindaddig, amíg a politikai rendszer garantálja, hogy továbbra is ők irányítanak, senki sem fog bízni a jövőbeni gazdasági reformokra vonatkozó ígéreteikben. A díjazottak szerint éppen ezért nem is történik javulás.

Az, hogy nem képesek hiteles ígéreteket tenni a pozitív változásra, megmagyarázza, hogy miért következik be néha demokratizálódás. Amikor forradalom fenyeget, a hatalmon lévők dilemmával szembesülnek. Legszívesebben hatalmon maradnának, és gazdasági reformokat ígérve próbálnák megnyugtatni a tömegeket, de a lakosság aligha hiszi el, hogy a helyzet rendeződése után nem tér vissza a régi rendszer. Így végül az egyetlen lehetőség a hatalom átadása és a demokrácia megteremtése lehet.

Jakob Svensson, a Gazdaságtudományi Díj Bizottságának elnöke a díj odaítélésekor azt mondta, hogy „az országok közötti hatalmas jövedelemkülönbségek csökkentése korunk egyik legnagyobb kihívása. A díjazottak bebizonyították a társadalmi intézmények fontosságát ennek elérésében.”