Bonyodalom a nukleáris szerződés körül
Hamarosan, február 5-én lejár az utolsó amerikai–orosz nukleáris szerződés, az új START-egyezmény. A két országot ugyanis az Ukrajnában zajló háború kötötte le az utóbbi években, és nem folytattak érdemi tárgyalásokat egy utódszerződésről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben javasolta, hogy a felek további 12 hónapra állapodjanak meg az új START-egyezményben előírt korlátozások betartásáról, amelyek mindkét fél számára 1550-re korlátozzák a telepített nukleáris robbanófejek számát – idézte fel cikkében a Reuters. Donald Trump amerikai elnök még nem adott hivatalos választ erre a felvetésre.
Amerikai Tudósok Szövetsége szerint Oroszország és az Egyesült Államok becsült teljes készletei 5459, illetve 5177 nukleáris robbanófejből állnak – ez a világ összes ilyen robbanófejének közel 87 százalékát teszi ki.
A helyzetet bonyolítja, hogy az utóbbi években Kína felgyorsította nukleáris programját, és jelenleg becslések szerint 600 robbanófejjel rendelkezik. Peking úgy véli, észszerűtlen és irreális azt kérni, hogy csatlakozzon egy háromoldalú nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz olyan országokkal, amelyek arzenálja sokkal nagyobb az övénél.
Közben Oroszország szerint az atomtöltetekkel bíró NATO-tagállamok, az Egyesült Királyság és Franciaország nukleáris erőit is be kell vonni a korlátozásokba, amit ezek az országok elutasítanak.
