Csaknem kétezer gyerek halálát okozza naponta világszerte a légszennyezettség

Világviszonylatban a kisgyerekkori halálozás második legnagyobb egészségügyi kockázati tényezőjévé vált a légszennyezettség az alultápláltság után. 2021-ben a légszennyezettség több mint nyolcmillió ember – gyerek és felnőtt – halálát okozta a bostoni székhelyű Egészségügyi Hatások Intézete nonprofit szervezet tanulmánya szerint. Mint írták, a halálesetek száma a szabadban és a zárt térben belélegzett levegő szennyezettsége miatt is nő. A szennyezett levegő globálisan a második legnagyobb gyilkossá vált, megelőzve a dohányzást és a magas vérnyomást. Az általános populációban a halálozási kockázatok vezető okai közé került.

A HEI, amely 2017 óta évente teszi közzé jelentését a globális levegőminőség állapotáról, és idei jelentését az UNICEF-fel együtt készítette, azt is megállapította, hogy a szegény országokban élő gyerekek szenvednek a legjobban a szennyezett levegő hatásaitól. Afrika legnagyobb részén az öt éven aluli gyerekek halálozási aránya százszorosa a fejlett országokban tapasztaltnál – emelték ki a tanulmányban. A jelentés szerint a levegőben szálló 2,5 mikrométernél kisebb részecskék a globális légszennyezés okozta halálesetek több mint 90 százalékát okozzák. Ezek a részecskék bejuthatnak a véráramba, és a vizsgálatok szerint a test minden szervére hatással vannak. A szálló por a tüdőbetegségeken kívül a szívbetegségekkel, a stroke-kal, a cukorbetegséggel, a demenciával és a vetéléssel is összefüggésbe hozható.

A HEI jelentése szerint a klímaváltozás hatásai szintén rontják a levegő minőségét. A szárazság elhúzódik és súlyosabb lesz, a földterületek még jobban kiszáradnak, erdőtüzek pusztítanak, porviharok támadnak, és a szálló por hosszú időszakokra tölti meg a levegőt. A nyári magasabb hőmérséklet miatt a levegőben lévő nitrogén-oxid könnyebben alakul ózonná. A jelentés szerint az ózon hosszú időn át tartó belélegzése közel félmillió halálesethez járult hozzá 2021-ben. A beltéri, főleg az egészségkárosító tüzelőanyagok miatt szennyezett levegővel 2021-ben mintegy félmillió gyerek halálát hozta összefüggésbe a tanulmány.

Világszerte 2,3 milliárd ember nem jut hozzá a főzéshez használható tiszta tüzelőanyaghoz. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint csak a szub-szaharai országokban mintegy négymilliárd dollárra lenne szükség évente 2030-ig a probléma megoldásához.