Kolumbia, Kuba, Mexikó, Irán és Grönland is Amerika célkeresztjében lehet

Az érintett országok sorra szólalnak fel a fenyegetésekkel szemben és utasítják el a katonai beavatkozás lehetőségét.

Január 3-án reggel az Egyesült Államok nagyszabású katonai műveletet hajtott végre Venezuelában. Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét elfogták, majd elszállították az országból. Az Egyesült Államok hadereje még tavaly szeptemberben kezdte meg műveleteit a Karib-térség és a Csendes-óceán keleti részén áthaladó, kábítószert csempésző hajók ellen.

Az Egyesült Államok Venezuelában végrehajtott akciója után Donald Trump amerikai elnök az elmúlt napokban több ország vezetését is nyíltan figyelmeztette: az amerikai kormány kész keményebb külpolitikai fellépésre. Grönland esetében például Trump kijelentette: az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból szüksége van a dán fennhatóságú autonóm területre. Hangsúlyozta, a térségben nő az orosz és a kínai jelenlét, miközben az amerikai elnök szerint Dánia nem képes garantálni a sziget biztonságát.

Dánia és Grönland miniszterelnöke is reagált Donald Trump kijelentéseire. Felszólították, hogy hagyjon fel a fenyegetésekkel. A sziget nem eladó, az annektálás pedig szóba sem jöhet.

Mexikó és Irán is Trump célkeresztjében van. Mexikóval kapcsolatban Trump ismét azt állította, hogy a kábítószer árad az országon keresztül, és figyelmeztette a mexikói vezetést, hogy a kartellek túl nagy hatalomra tettek szert.

Iránnal szemben Trump a második hete tartó kormányellenes tüntetések apropóján szólalt meg, azt állítva, hogy az Egyesült Államok „nagyon keményen” reagálna, ha a hatóságok további tüntetőket ölnének meg.

Ali Hamenei ajatollah vasárnap közölte, hogy Irán „nem fog meghátrálni az ellenség előtt”. Az Egyesült Államok júniusban iráni nukleáris létesítményeket is bombázott, ami megszakította a kétoldalú tárgyalásokat Teherán nukleáris programjáról.

Az elmúlt napokban az amerikaiak két Venezuelába tartó orosz zászló alatt hajózó tankert is lefoglaltak. A hivatalos közlemény szerint a hajók a szankcionált kőolajat szállító, úgynevezett árnyékflottához tartoznak és törvénytelen tevékenységet folytatnak. Egyes hírforrások szerint az akció még feszültebbé teszi a Moszkva és Washington közti viszonyt.

2025-ben sem volt csendes a nemzetközi külpolitikai porond és úgy tűnik idén sem tétlenkednek a nagyhatalmak és szövetségeseik, Donald Trump pedig tevékeny szerepet vállal a nemzetközi folyamatok alakításában.