Nem sikerült eloltani a Kilimandzsárón égő tüzet
A hegy déli oldalán mintegy ötszázan próbálnak meg kapával és egyéb eszközökkel tűztörőket létrehozni a talajon.
A tanzániai nemzeti parkok igazgatóságának vezetője (TANAPA), Allan Kijazi úgy nyilatkozott, sikerült nagy területen körbekeríteni a tüzet. Ugyanakkor elismerte, hogy a nehezen elérhető területeken akadálytalanul tombolnak a lángok.
A TANAPA szerint mintegy 3000 méteres magasságban, egyelőre ismeretlen okokból tört ki a tűz. Az oltási munkálatokat elsősorban a magasság, valamint az akadályozza, hogy a tűzfészek nehezen elérhető. A hatóságok egy helikoptert is bevetettek.
Allan Kijazi azt mondta, az esőben reménykednek, mivel a hegy lábánál lévő Moshi településen már volt némi csapadék.
A Kilimandzsárónak nem minden oldala érintett, ezért a koronavírus-járvány miatti korlátozások után csak lassan felélénkülő hegyi turizmus útvonalait más irányokba terelik. Továbbra is vannak a hegyen a csúcs felé tartó hegymászók is – mondta el Pascal Shelutete, a TANAPA szóvivője.
A 3900 méteres magasságban lévő Shira táborban tartózkodó német-svájci-osztrák hegymászócsoport szerint a környék csupa füst. Vezetőjük elmondta, hogy a biztonság kedvéért egy veszélytelenebb utat választottak.
Shelutete egyben megerősítette, hogy a turisták által használt útvonalak biztonságosak.
A hatóságok szerint a vasárnap este támadt tűz átcsapott a keleti lejtőre, és elérte a Rombo-körzetet. Az erős szél miatt a tűz kiterjedt rét- és lápvidéket pusztított el. Helyszíni beszámolók szerint a lángok most a hegy lába felé, az őserdő irányába is terjednek. A tűz oka egyelőre ismeretlen.
A Kilimandzsárón legutóbb 2016 októberében volt tűz. Andreas Hemp bayreuthi biológus, aki több mint harminc éve vizsgálja a Kilimandzsáró különösen érzékeny élőhelyének változásait, megfigyelte, hogy egyre gyakoribbá váltak a hegységen a tűzesetek. A szakértő szerint ez összefüggésbe hozható a klímaváltozással.
Jellemző a kelet-afrikai hegyvidékekre, hogy a sziklás hegyi régiót és az esőerdőket a rétek zónája köti össze. A hanganövényzet leveleivel felfogja a ködben lévő párát és elvezeti a talajvízben. „Megvan azonban az a tulajdonságuk, hogy nagyon könnyen égnek. És ha már ég a hanganövényzet, szinte alig lehet eloltani” – fejtette ki Hemp.
Kutatásai szerint a Kilimandzsárón az erdő határa 1976 óta 800 méterrel lejjebb tolódott. Úgy véli, ebben az emberi tevékenység helyi hatása is szerepet játszik.
Hemp véleménye szerint a jelenlegi tüzet az esős időszak olthatja el, jelenleg ugyanis végéhez közeledik a száraz időszak. Emellett a szakadékok és a kiszáradt folyómedrek is segíthetnek a lángok megállításában. Mint mondta, a Kilimandzsárótól 450 kilométerre, a tengerparton lévő Dar es-Salaamban, ahol most tartózkodik, már heves esőzések vannak.
Az 5895 méteres Kilimandzsáró a világ legmagasabb, önmagában álló (vulkanikus eredetű) hegycsúcsa, Tanzánia jelképe.
