Nő a kahovkai gátrobbantás halálos áldozatainak száma

Az ukrán belügyminisztérium közleményében kiemelte, hogy jelenleg még 31 eltűntet tartanak nyilván. Az elhunytak közül 14-en Herszon megyében, ketten a szomszédos mikolajivi régióban vesztették életüket. A robbantás utáni árvíz miatt még mindig 1300 ház van elárasztva, ebből 1274 Herszon és 26 Mikolajiv megyében.

A katasztrófa sújtotta területekről 3614 embert menekítettek ki az ukrán hatóságok, köztük 474 gyereket és 80 mozgáskorlátozottat. Az ukrán rendőrség több mint 4800 állampolgári nyilatkozatot fogadott el anyagi károkról, valamint 13,5 ezer lakást és házat ellenőriztek – fejtette ki a minisztérium.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai hadműveleti-stratégiai csapatcsoport parancsnoka azt közölte a Telegramon, hogy az orosz erők egy nap alatt több mint négy századnyi katonát veszítettek a térségben.

Megjegyezte, hogy ez alatt az elesett és a megsebesült katonák számát érti. Kiemelte, hogy az orosz hadsereg 77 darab katonai eszköze semmisült vagy rongálódott meg. Tarnavszkij szavai szerint mindezeken felül az ukrán erők 12 orosz lőszerraktárt semmisítettek meg.

Több tucatnyi páncélos megsemmisítésével verte vissza az ukrán támadásokat az orosz hadsereg, a legsúlyosabb harcok a zaporizzsjai frontszakaszon folytak – jelentette ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint Zaporizzsjában három, harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel megerősített taktikai zászlóaljcsoport, füstfüggöny fedezékében, több hullámban próbált támadni Novopokrivka, Novodanilovka és Mala Tokmacska közelében.

Ezeket az orosz erők a tájékoztatás értelmében mind visszaverték, és csapást mértek az ukrán tartalékok négy oszlopára is. Ezen a frontszakaszon az ukrán fél több mint 200 katonát, 33 harckocsit, 30 gyalogsági harcjárművet és 35 páncélozott harcjárművet veszített.

Konasenkov azt mondta, hogy a dél-donyecki frontszakaszon négy ukrán offenzívát hiúsítottak meg, a támadó fél pedig mintegy 380 katonát, 35 harckocsit, 33 gyalogsági harcjárművet – köztük két Bradleyt – valamint 38 páncélozott harcjárművet – köztük egy Strikert – veszített.

Nyolc támadást vertek vissza a Donyeck körzetében, amelyekben, mint mondta, mintegy 210 ukrán katona esett el és megsemmisült egy lőszerraktár is. Más frontszakaszokon az orosz összesítés szerint további mintegy 160 fő volt az ukrán veszteség.

Az orosz ellenőrzés alá került területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi vagy dróncsapásokat.

Moszkva meg fogja torolni az oroszok megölésére buzdító felhívásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című heti műsorában.

Peszkov arra reagált, hogy Mihajlo Podoljak ukrán elnöki hivatali tanácsadó a héten ismételten ilyen tartalmú kijelentést tett a médiában, azt hangoztatva, hogy Kijev célja a maximálisan kemény előrenyomulás maximális számú orosz megölésével.

A szóvivő megjegyezte, hogy Podoljak nem úttörő az ilyen felhívások terén, hasonló nyilatkozatok az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka és az ukrán biztonsági tanács tagjai részéről is elhangoztak.

„Nem lehet az oroszokat gyilkossággal fenyegetni. Az oroszoknak ezért büntetniük kell, és mi ezt meg is fogjuk tenni” – hangoztatta.

Peszkov kifejezte reményét, hogy az efféle megnyilatkozások külföldön megkapják a megfelelő minősítést. Megjegyezte: a nyugati parlamenti képviselők de facto gyilkosoknak küldenek segélyt.

A szóvivő az RT orosz állami televízió arab nyelvű adásának úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen elkezdett „különleges hadművelet” a Nyugat elleni háborúként folytatódik, mert szerinte Kijev nem akar, nem vágyik és nem képes szuverén álláspont kinyilvánítására, és Washington diktálja neki, hogy mit tegyen.

Peszkov azt hangoztatta, hogy az Ukrajna demilitarizálására irányuló hadművelet célja „sokban teljesült”, mert csökkentette Kijev saját fegyverkészletét.

Erre reagálva Gyenyisz Pusilin, a donyecki régió Moszkva által megbízott vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán haditechnika, hadiipar és karbantartó kapacitás gyakorlatilag valóban megsemmisült, és ebből a szempontból a demilitarizálás valóban megtörtét, és Ukrajna számára a keleti területi elleni „agresszió” folytatását csakis nyugati fegyverszállítások teszik lehetővé.

Leszögezte ugyanakkor, hogy ezzel nem fejeződött be az Oroszország részének nyilvánított régiók „felszabadítása” és „a nácitlanítás”.

A Kreml szóvivője azt RT-nek azt mondta, hogy a NATO-országok a fegyverszállítással a konfliktus részesévé válnak, ami Oroszországot „határozottabb intézkedések alkalmazására” kötelezi.

Putyint idézve hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának biztosított fegyverek hatótávolságának növekedésével párhuzamosan szélesedik az „ütközőzóna”, vagyis az a távolság, amellyel Oroszországnak el kell távolítania az ukrán hadsereget a saját területéről.

Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint a NATO-országok beavatkozása a konfliktusba bonyolultabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi a helyzetet, de nem befolyásolhatja az események általános kimenetelét.

A szóvivő azt ígérte, hogy Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, és el fogja érni céljait, le fogja zárni a háborút, amelyet a „kijevi rezsim” 2014-ben elkezdett.

Szergej Ordzsonikidze volt ENSZ-főtitkárhelyettes, egykori orosz külügyminiszter-helyettes az Izvesztyija című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Kijev a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok parancsára utasított el kategorikusan minden megállapodást.

Mint mondta, Washingtonnak nem arra volt szüksége, hogy Ukrajna demilitarizált és semleges ország legyen, hanem hogy harcoljon Oroszország ellen.