Orosz-ukrán háború - A diplomáciai és a harctéri események is kritikus ponthoz érkeztek
A katonai hírszerzés aggasztó fejleményekről számolt be az orosz-ukrán háború 1439. napján az északkeleti Szumi területen. Sajtóértesülések szerint az orosz erők 2025 ősze óta folyamatosan növelik katonai jelenlétüket a térségben. A jelentések szerint az orosz csapatok a Szumitól északnyugatra fekvő sűrű erdőségek felé nyomulnak előre, fedezéket keresve a légi felderítés elől. A hadműveleti adatok szerint az orosz erők három irányba próbálnak terjeszkedni Hotin, Piszarevka és Novaja Szics falvak irányába. Ez a mozgás arra utal, hogy az orosz vezetés egy újabb lehetséges frontszakasz megnyitását készítheti elő.
Az ukrán fővárosban kettős helyzet áll fenn az alapvető szolgáltatások terén. Kijev polgármesterének tájékoztatása szerint a vízellátást már minden kerületben sikerült helyreállítani, ugyanakkor a fűtési hálózat súlyos károkat szenvedett. Mintegy 2600 lakóház maradt fűtés nélkül a fagyos téli időszakban, ami komoly humanitárius kihívást jelent a városvezetés számára. Az áramkimaradások országszerte folytatódnak, korlátozva a mindennapi életet és a gazdaság működését.
Mindeközben Oroszország kijelentette, hogy ellenzi az Európai Unió vagy a NATO bármilyen katonai jelenlétét ukrán területen. Alekszandr Grusko, orosz külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott, hogy a biztonsági garanciák részeként felvetett békefenntartó csapatok jelenléte elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy azok NATO vagy EU zászló alatt érkeznének. Bármilyen külföldi katonai jelenlétet vörös vonalnak tekintenek - hangsúlyozta a politikus.
Abu-Dzabiban pedig folytatódik az Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti béketárgyalás. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások kapcsán leszögezte, hogy a kritikus területi kérdésekben nem születhet megoldás a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való párbeszéd nélkül. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy Kijev nyitott a tárgyalásokra és szorgalmazza az európai képviselők bevonását is, különösen a jövőbeli biztonsági garanciák és az ország újjáépítésének biztosítása érdekében.
Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor magyar miniszterelnök ismételten megerősítette, hogy az ukrajnai háború súlyos kockázatot jelent Magyarország számára, ezért Budapest továbbra sem hajlandó katonákat, fegyvereket vagy pénzügyi támogatást küldeni Kijevnek. Gazdasági intézkedések is születtek, az orosz kormány ugyanis július végéig ideiglenes exporttilalmat vezetett be a benzinre, a gázolajra és egyéb üzemanyagokra.
