Peru fővárosában tárgyalt Hszi Csin-ping és Joe Biden
Hszi Csin-ping Limában az amerikai elnökválasztás eredményére és a januárban hivatalba lépő második Trump-adminisztrációra utalva kijelentette, hogy egy folytonos átmenetet szeretne a két ország kapcsolatában, valamint az együttműködés kiterjesztésének és a nézetkülönbségek kezelésének szándékát hangoztatta. Hozzátette, Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval. Óvott attól, hogy Kína és az Egyesült Államok egymást ellenfélnek tekintse és „ádáz” versenybe bonyolódjon.
Joe Biden az amerikai-kínai viszonyt az egész világot tekintve a legfontosabb szövetségnek és kapcsolatnak nevezte. „Az, hogy miként viszonyulunk egymáshoz, befolyással van a világ többi részére” – fogalmazott. Kifejtette: a két ország nem engedheti meg magának, hogy versenyük konfliktussá fajuljon, és úgy vélte, az elmúlt négy év bizonyította, hogy ez lehetséges.
Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozója a tervek szerint a két politikus utolsó hivatalos megbeszélése volt. A távozó amerikai elnök együttműködésüket úgy értékelte, hogy a nézeteltérések mellett tárgyalásaik mindig az őszinte és nyitott vitáról szóltak.
Hszi Csin-ping az APEC-csúcson többször kifejtette véleményét a protekcionista kereskedelempolitikával szemben.
Limából mindketten Brazíliába utaznak a húsz legfejlettebb ipari ország (G20) tanácskozására.
A mostani Joe Biden utolsó elnöki látogatása Peruban és Brazíliában, egyben hivatali ideje alatt az első hivatalos útja Dél-Amerikában.
A kínai elnök útja Peruban és Brazíliában is állami szintű látogatásnak számít, az ahhoz illeszkedő külsőségekkel együtt.
Megfigyelők szerint a két vezető eltérő fogadtatása jelzi Dél-Amerika külkereskedelmi súlypontjának eltolódását az Egyesült Államok felől Kína irányában. Peru és Brazília legnagyobb külkereskedelmi partnere a 2022-es adatok szerint Kína volt.
Az amerikai elnök pénteken, szintén Limában háromoldalú találkozón tárgyalt a dél-koreai elnökkel és a japán miniszterelnökkel. Joe Biden, Jun Szongjol és Isiba Sigeru megbeszélésén a többi között szó volt az Indiai- és csendes-óceáni térség biztonságának fenntartásáról, az Észak-Korea jelentette fenyegetésről, az orosz – észak-koreai katonai együttműködésről, valamint észak-koreai katonák oroszországi bevetéséről.
