Szijjártó: Nem az ukrán elnök, hanem a magyar emberek döntenek Ukrajna csatlakozásáról
Már második éjszaka támadta folyamatosan Ukrajna drónokkal Oroszországot, az orosz légvédelem a jelentések szerint számos drónrajt megsemmisített, de néhány órára Moszkva összes repülőterét le kellett zárni. Ilyen körülmények között készül az orosz főváros a náci Németország felett aratott második világháborús győzelem 80. évfordulójára. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten háromnapos tűzszünetet hirdetett május 8-10. között az évforduló alkalmából, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban értelmetlennek nevezte az intézkedést, és legalább 30 napos feltétel nélküli tűzszünetet követelt. Az álláspontok nem közelednek, a világ vezetői pedig a lehetséges megoldásokon gondolkodnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televízióban sugárzott dokumentumfilmben azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy ki akarta provokálni, hogy atomfegyvereket vessen be Ukrajnában. „Provokálni akartak minket, azt akarták, hogy hibát kövessünk el” – fogalmazott az Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év. című filmben az orosz elnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem volt szükség atomfegyverre, és egyben reményét fejezte ki, hogy a jövőben sem lesz rá szükség, ugyanis Oroszországnak elegendő ereje és eszköze van, hogy elérjen mindent, amit a 2022-ben elindított katonai hadművelet során el akar érni. Amerikai jelentések szerint viszont az orosz elnök igenis eljátszott az atomfegyverek bevetésének a gondolatával, mégpedig először már 2022 őszén.
Donald Trump amerikai elnök a választási kampánya során az ukrajnai háború gyors lezárását ígérte, ezt azonban eddig nem tudta megvalósítani. Márciusban 30 napos feltétel nélküli fegyverszünetet ajánlott a feleknek, amit az ukrán fél elfogadott, az orosz viszont nem, ehelyett jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy a második világháború lezárása alkalmából szervezett május 9-i ünnepség alkalmából háromnapos tűzszünet lesz Ukrajnában, ezt azonban Kijev utasította el. „Az oroszok május 9-re fegyverszünetet kérnek, miközben maguk minden nap tüzelnek Ukrajnára. Ez a legmagasabb fokú cinizmus” – írta Volodimir Zelenszkij a Telegramon.
Mivel a felek nem tudnak kiegyezni, a nemzetközi közösség is igyekszik megoldást találni. Donald Trump most Recep Tayyip Erdogan elnökkel tárgyalt a világban zajló háborúkról, és egyetértettek abban, hogy közösen dolgozzanak az ukrajnai háború lezárásán.
Közben az Európai Unió továbbra is Ukrajna támogatása mellett állt ki, és a legtöbb uniós ország is mindenben Kijevet támogatja, és azt szeretné, ha Ukrajna mihamarabb az EU tagjává válna. Olaf Scholz leköszönő német kancellár kedden például azt közölte: Németország addig folytatja Ukrajna támogatását, ameddig csak szükséges. Nem minden uniós tagország vélekedik azonban így. Magyarország például nem szeretné, ha Ukrajna az EU részévé válna, és nem tartja tisztességesnek, hogy Kijev „soron kívül” váljon tagországgá, amikor például a nyugat-balkáni országok, így Szerbia is, évek óta várnak a tagságra.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden közölte: nem az ukrán elnök, hanem a magyar emberek fogják meghozni az arról szóló döntést, hogy Ukrajna csatlakozhat-e az Európai Unióhoz vagy sem. Szijjártó Péter szerint Ukrajna csatlakozása legalább két súlyos következménnyel járna Magyarországra nézve. "Egyrészt sok tízezer vagy akár több százezer ukrán munkavállaló árasztaná el a magyar munkaerőpiacot, elvéve a munkalehetőséget sok tízezer vagy sok százezer magyar embertől. Az ukrán maffia, a hírhedt ukrán maffia pedig átjáróházként használhatná Magyarországot" – figyelmeztetett.
