Újabb korallfehéredés sújtotta a Nagy-korallzátonyt
A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő élő algákat. A kifehéredett korallokat könnyebben támadják meg betegségek, és a táplálékhiány miatti pusztulás fenyegeti őket. A 2021–22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt.
A Nagy-korallzátony, amely mintegy 348 ezer négyzetkilométeren terül el Ausztrália északkeleti partvidékének közelében, a világ korallzátony-ökoszisztémáinak tíz százalékát teszi ki.
Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal, az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának legújabb jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot. A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a zátonyon 1900 óta tapasztaltak.
A jelentés szerint február végén úgynevezett tengeri hőhullám alakult ki. A szakemberek szerint a legnagyobb veszélyt továbbra is az éghajlatváltozás jelenti a zátonyra. A zátony életét megzavaró problémák egyre gyakoribbá válnak, így kevesebb idő marad a korallok regenerálódására – figyelmeztettek a tudósok.
