Disznóság a disznó ára
Még mindig érezhető az afrikai sertéspestis szerbiai megjelenésének hatása az ágazatban. Az ünnepi időszakban sokan meglepődve tapasztalták, hogy a pecsenyemalac kilogrammjának ára meghaladta a 3000 dinárt is. A sertéstenyésztők egyébként azt mondják, élősúlyban jelenleg olcsóbban kapható a disznó, de februártól némi emelkedés várható.
Az elmúlt években számos nehézséggel kellett megküzdenie a sertéstenyésztőknek Szerbiában. Kezdetben a covid-járvány, majd az inputanyagok drágulása és az orosz-ukrán háború okozott gondokat. Az utóbbi időszakban pedig az afrikai-sertéspestis állította újabb kihívás elé a gazdákat. Hegyi Ervin ludasi tenyésztő némileg könnyebb helyzetben van, mivel ő maga termeli meg a takarmányt az állatoknak. „Ha felfele megy a sertés ára, akkor jobban tudjuk kilózni, nem annyira veszik meg egészben vagy hasított sertésként. Most, hogy kicsit lemenőben van az ára, sokan féldisznóval pótolják a hiányt. Aki vásárolni szeretne disznót, arra egy kicsit jobb napok várnak, mert lefele megy a disznó ára. Most, hogy meddig, azt nem tudom, de jelenleg 260-270 dinár az élő súlya a hízónak.”
A szabadkai Tejpiacon dolgozó hentesüzletek többsége belföldön tenyésztett sertéshúst árul. Elmondásuk szerint az utóbbi időben tapasztalhatunk némi áremelkedést. Nagyjából 50-100 dinárral emelkedett a sertés és a marhahús ára. Gandis Gyöngyi, hentes: „A fél disznót jelenleg 450 dinárért vesszük meg. Most a disznóhús, a comb 850 dinár, a húsos csont 300 dinár, a kolbászok, a száraz kolbász 1100, a kulen 1500 dinár.”
Szerbiában az 1990-es években nagyjából 5,5 millió sertés volt. Nenad Budimović, a Szerbiai Kereskedelmi Kamara állattenyésztési egyesületének titkára szerint ez a szám napjainkban 2,2 millióra tehető. Hozzátette, hosszútávon folyamatosan csökken a kínálat, és egyre inkább külföldi behozatalra szorulunk, ami szintén egyre drágább. „A behozatal, különösen, ha a élelmiszerről beszélünk, szerintem nem megoldás. Ez kisebb mennyiségekben valósítható meg, amikor 10-15 százalék hiányzik valamilyen termékből, és ilyenkor inkább növelni kell a termelést. Szerintem, ami a húst és más élelmet illeti, nincs ok arra, hogy teljes mértékben a behozatalra hagyatkozzunk. Az ilyen termelés esetén nem beszélhetünk biztonságról.”
Egyébként nem csak Szerbiában vannak gondok a sertéstenyésztéssel. Az Európai Unió országaiban az elmúlt tíz évet tekintve most van legmélyebb ponton az ágazat. Spanyolország is, ahonnan Szerbia leggyakrabban hoz be húst, azon államok közé tartozik, amely nagymértékben csökkentette a sertéstenyésztést.
