A lítiumbányászatról tárgyal a szerb parlament

A szokásos pompával, gárdistákkal és a himnusz éneklésével kezdődött meg a szerbiai parlament őszi ülésszaka. Ezt követően azonban már kevésbé volt ünnepi a hangulat, az ülés kezdetét azonnal el is kellett halasztani, mert a parlament nem volt határozatképes. Az egyórás szünetet követően azonban elkezdődhetett az ülés. A napirenden szereplő törvénymódosítási javaslatot az ellenzék 86 képviselője nyújtotta be.

Ana Brnabić házelnök korábban azt mondta, a javaslat olyan rosszul van megírva, hogy vissza kellett volna küldeni átdolgozásra, de akkor azt mondta volna az ellenzék, hogy a kormánykoalíció fél a vitától: „Szégyenletes, hogy a parlamentből politikai valóságshow-t csinálnak. Ha más lenne a helyzet, ha ez nem lenne annyi politikai feszültséggel és érzelemmel túlterhelve, akkor egy ilyen törvényjavaslat, egy ilyen megalapozatlan, ennyire nem alátámasztott törvényjavaslat, amely éppen, hogy csak alkotmányos, egyáltalán nem jutott volna el a képviselőház elé.”

A törvénymódosítási javaslatot az Ökológiai felkelés képviselője, Danijela Nestorović ismertette. Mint mondta: nem minden feltárást akarnak leállítani, csak a lítium és a bór bányászatának a leállítására vonatkozik a javaslat, és nem is csak a következő választásig szeretnék elfogadtatni a törvényt, hanem azt szeretnék elérni, hogy soha ne lehessen ezeket a nyersanyagokat Szerbiában kitermelni. A környezet védelme, a természeti kincsek megőrzése sokkal fontosabb, mint bármilyen nyersanyag – vélik a törvénymódosítási javaslat kezdeményezői.

„Lítium nélkül nem áll le semmi. Lítium nélkül nem lesz apokalipszis, sem semmilyen nélkülözés. A lítium mellett sem leszünk tele arannyal és pénzzel, és hangsúlyoznom kell, hogy tényleg nem minden a pénzen múlik.”

A Szerb Haladó Párt nem támogatja a javaslatot, mert szerintük az szégyenletes és egyáltalán nem egyeztethető össze sem az Alkotmánnyal, sem a szerbiai törvényekkel, de még a józan ésszel sem.

Milica Nikolić, köztársasági parlamenti képviselő, Szerb Haladó Párt: „Ezek a dilettánsok ezzel a törvényjavaslattal Szerbiát akarták gazdaságilag megbénítani, tisztelt állampolgárok. Az pedig brutális hazugság, brutális hazugság, hogy – ahogy írták - nincs szükség semmilyen gazdasági erőforrásra ennek a törvénynek a végrehajtásához.”

Az ellenzék egyébként azt kérte, hogy Aleksandar Vučić köztársasági elnök ne vegyen részt az ülésen. Az államfő ugyanakkor korábban azt mondta, a legszigorúbban ellenőrzi majd a Rio Tinto működését, nem fogja megengedni, hogy a szerbiai állampolgárok egészsége vagy az ország természeti kincsei sérüljenek.
 

A megállapodások értelmében a kitermelésnek 2028-ig kell megkezdődnie, és noha vannak tiltakozások és aggodalmak, az Európai Unió és az Egyesült Államok egyes képviselői is támogatják a projektet. Júliusban, csupán néhány nappal azt követően, hogy a kormány ismét jóváhagyta, hogy a Rio Tinto folytassa a feltárást, Olaf Scholz német kancellár látogatott az országba, hogy támogatásáról biztosítsa a lítiumkitermelést.

A brit-ausztrál Rio Tinto vállalat 2004-ben kapott engedélyt Belgrádtól arra, hogy kutatásokat és vizsgálatokat kezdjen a Jadar folyó völgyében, Nyugat-Szerbiában. A projekt értékét akkor 2,4 milliárd dollárra becsülték, a Rio Tinto pedig azt várta, hogy általa a tíz legnagyobb lítiumtermelővé válik. A vállalat most éppen igyekszik felvásárolni az amerikai Arcadium Lithiumot, és ha a megállapodást nyélbe ütik, a Rio Tinto azonnal a világ harmadik lítiumbeszállítójává válik.