A Duna-parton álló Család szoborcsoportnál emlékeztek

Az emlékező istentiszteletet Porfirije szerb pátriárka tartotta. Az 1942-es események 84. évfordulóján tartott megemlékezésen részt vett Miloš Vučević, Szerbia elnökének küldötte, Maja Gojković, a tartományi kormány elnöke, Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke, Magyarország és Izrael nagykövetei, valamint az Amerikai Egyesült Államok helyettes nagykövete is. 

1942 januárjában a magyar hadsereg razziát hajtott végre a visszacsatolt Dél-Bácskában, amely során elsősorban szerb, zsidó és roma civilek, valamint néhány magyar polgár vesztette életét.

Porfirije pátriárka az újvidéki razzia 84. évfordulóján hangsúlyozta, hogy nincs olyan hely, ahol a szerb nép ne szenvedett volna, és minden város hordozza a történelmi sebeket. Hozzátette, hogy az ember Istentől való eltávolodása okozza a gonoszságot és a pusztítást a világban, ezért gyűltek össze imádkozni az elesettek lelkéért.

„Az imádság és az emlékezés tartozás az áldozatok felé, ugyanakkor figyelmeztetés számunkra, élők számára. Megtanítanak minket arra, hogy az ember Isten nélkül könnyen nemcsak embertelenné, hanem szörnyeteggé válhat, és hogy a nép emlékezet nélkül észrevétlenül csúszik az új csalások és veszélyek szakadékába. Minden szenvedés, minden fájdalom és minden mártíromság elsősorban az örök, isteni emlékezetben él tovább, de az emberek szívében is.”

Žarko Mićin, Újvidék polgármestere kiemelte, hogy a város történetének egyik legborzalmasabb eseményére emlékeznek, amikor a Duna jege élet és halál határvonalává vált. Kötelesség tisztelettel emlékezni az áldozatokra – hangsúlyozta a polgármester. Az emlékezés azonban nem csupán a múlt felidézése, hanem a jövő iránti felelősség kifejezése is– tette hozzá.

„Ez az üzenet a fiatalokhoz is szól. Tudniuk kell, mi történt akkor, amikor a civilizáció normái elnémultak, és az emberi élet elveszíti értékét. Értsék meg, hogy a másik tisztelete, függetlenül véleményétől, vallásától, nemzetiségétől vagy származásától, az egyetlen biztos alap a jövő számára. Csak ilyen emlékezésre építve teremthetünk olyan társadalmat, ahol a gonoszság nem ismétlődik meg, és olyan várost, ahol a múlt emlékezete a méltóság és mindannyiunk közös kötelessége.”

Isaac Aziel, szerbiai főrabbi az eseményen arról beszélt, hogy a Biblia két történetet is megőrzött, amelyek a zsidó nép elpusztítására tett kísérletekről szólnak, és rámutatott arra, hogy minden generációban akadnak, akik meg akarják semmisíteni ezt a népet. A zsidók azonban még a legnagyobb szenvedés közepette sem tagadják meg Istent.

„A zsidók létezése, túlélése önmagában tanúskodik létezéséről. Az, hogy a zsidó nép ma is jelen van, létezik, Isten jelenlétére utal a történelemben.”

A razzia fő felelőseit már 1943-ban felelősségre vonták a Horthy-korszak Magyarországán. A második világháború után Budapest a fő elkövetőket Jugoszláviának adta ki, ahol háborús bűnösként kivégezték őket. Az 1942-es hideg napok után, 1944–45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején a partizán alakulatok bírósági eljárás nélkül hajtottak végre megtorlásokat, amelyek során nemcsak magyarok, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is áldozatul estek.

2013-ban Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János akkori magyar államfő közösen emlékezett meg Csúrogon a két nemzet áldozatairól, a történelmi megbékélés jegyében. Áder János korábban a szerb parlamentben elhangzott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett bűntettekért.

Legutóbb, 2024-ben Aleksandar Vučić szerb és Sulyok Tamás magyar államfő koszorúzott Csúrogon a Megtépázott Krisztus nevű szoborcsoportnál és a Topalov-raktárban is a történelmi megbékélés jegyében. A két államfő akkor Zsablyán részt vett a Havas Boldogasszony templom átadásán is.