Címeres Örökség - Engelmann-kastély

Miután kiűzték a törököket a mai Vajdaság területéről, a bécsi udvar először új határőrvidéket létesített, majd szerb határőröket telepített a mai Ada környékére. A rendszer fenntartása sokba került, ezért száz év elmúltával felszámolta azt. A moráviai zsidóknak is kiadták, hogy költözzenek ide. Englemann Jónás hátaszsidóként gyalog tette meg a 800 kilométeres távot majd Adán megnősült és népes családot alapított. Második gyermeke, Zsigmond jól menő ügyvéd lett, akinek Zentán, Szabadkán és Budapesten is volt irodája. Fia Jenő szintén jogi pályára lépett, de az 1919-es őszirózsás forradalom és a Trianoni-békediktátum alapjaiban változtatta meg a család életét. Birtokai nagy részét elvették és telepeseknek adták földjeik nagy részét. A második világháború pusztulást hozott az Engelmannoknak és a kastélynak egyaránt. Jenőt, feleségét és két fiát Németországba deportálták, haláltáborban vesztek el. A kastély egészen a kilencvenes évekig a közeli disznófarm irodáiként használták, felújítása a vagyon-visszaszármaztatás hírére félbeszakadt. Az ingatlan mára a teljes pusztulás szélére került. Ismert örököse nincs.

Címeres örökség sorozatunkban bemutatjuk épített örökségünket. Loboda Árpád kéthetente csütörtökön 21 órától jelentkező sorozatából megismerhetik a vajdasági kastélyok, uradalmak és kúriák történetét, megtudhatják, hogy milyen állapotban vannak ezek az épületek, és mire használják őket a jelenlegi tulajdonosaik.